Összefüggések turizmus és iskola között
Milyen összefüggés van a turizmus és az iskola között? Olyan kérdés ez, amelyet érdemes boncolgatni, hiszen rávilágít arra, hogy az emberek mindennapi életét és egy teljes gazdasági ágazat eredményességét nem csak több pénz juttatásával, segélyek, támogatások kiosztásával lehet javítani, hanem észszerűbb szabályozással is.
Egy jól átgondolt turizmus törvény Magyarországon is várat magára, annak ellenére, hogy a turizmusból élők számára komoly segítség lenne egy erőteljesebb szabályozás. Ha már új szabályok bevezetésén gondolkodunk, érdemes összefüggéseiben vizsgálni azt a két területet, amely jelentős kölcsönhatást gyakorol egymásra: a turizmust és az iskolát.
Teljesen egyértelmű, hogy a magyar családok is akkor utaznak, amikor iskolai szünet van. Iskolai szünetben megindul egy egész ország, rákészülnek a szálláshelyek, a turisztikai attrakciók, hiszen ezekben az időszakokban jelentősebb bevételhez juthatnak. Még a vallásos családok is hajlandóak beáldozni a húsvét vagy a karácsony méltó ünneplését egy kis családi kiruccanás kedvéért, ugyanis az év során nagyon kevés lehetőség adódik erre. Magyarországon az átlagosnál valamivel rövidebb, két és fél hónap időtartamú nyári szünetben van lehetőség családi nyaralásra. A nyári vakáción kívül, az év folyamán Magyarországon nincs is igazi vakációnak nevezhető iskolai szünet. A jelenlegi iskolai szünetek legfeljebb Magyarország határain belüli mozgásra adnak lehetőséget, egy-egy határon átnyúló utazásra már nem alkalmasak pusztán a rövidségük miatt. Éppen ezért, azok a családok, ahol más országban él a család egy része, egy évben egyszer tudják megoldani – többek között – a nagyszülők meglátogatását.
Az őszi szünetről
Egyedül az őszi szünetnél figyelnek arra, hogy az egy hét szünet magába foglaljon két teljes hétvégét. Hova lehet elutazni ebben az időben? – merül fel a kérdés. Közép-Európában az időjárás változóan kedvez a kirándulásoknak október utolsó hetében. Vannak egzotikus desztinációk, ahova ilyenkor a legszerencsésebb utazni, de az kevés családnak adatik meg. Aki meg is tudja engedni magának ezt a luxust egyszer-kétszer, nem valószínű, hogy minden évben meg tudja ismételni, főleg, ha három vagy több gyerek repülőjegyét és szállását kell kifizetnie. Sokkal jobban ki lehetne használni egy ilyen hetet télen, amikor van hó, és el lehet menni szánkózni, esetleg síelni. Országos síszünet azonban Magyarországon nincsen. A karácsony és szilveszter közötti időszakot kitöltik a családlátogatások, és január első hetében már kezdődik az iskola.
A síszünetről
Ebben a tekintetben Magyarország egyedülálló a térségbeli országok között is. A kormányzat valamilyen érthetetlen oknál fogva nem kívánja országosan szabályozni a síszünetet. A síszünet időpontjának meghatározását az iskolaigazgatók döntési körébe engedi át, ami több szempontból hátrányos a családok és a turizmus számára.
Egy olyan család esetében, ahol több gyermek van, és ebből kifolyólag nagy eséllyel a különböző korú gyerekek más-más iskolába járnak, szinte biztos, hogy az egyik gyereknek nem ugyanakkor adnak síszünetet, mint a másiknak. Ez már eleve blokkolhatja az utazást, az igazi családi együttlétet. Ha nagyon szeretne egy család utazni, valamelyik gyereket el kell kérni az iskolából, ami elég nagy áldozat egy gyerek részéről, ugyanis sokat kell majd pótolnia és az utazás alatt sem tud teljesen felszabadultan a családjával együtt lenni.
Jól bevált gyakorlatok
A helyzet orvoslására már vannak jó példák, jól bevált gyakorlatok, amelyeket érdemes lenne Magyarországon is átvenni.
Franciaországban a turisztikai ágazat, konkrétan a téli sportokat kiszolgáló szálláshelyek kérésére alakították ki azt a rendszert, amely már évtizedek óta működik. Felosztották az országot több zónára (A, B, C, D, E) és ezekben a zónákban egymást követően adják ki a két hét síszünetet a diákoknak. Ezzel el tudják kerülni azt, ami Romániában 2021 februárjában is előfordult, hogy a február első hetére eső országos téli vakáció alatt dugig voltak a szállások. Idén a járvány miatt az országba szorult románok is nagyobb létszámban keresték fel a helyi síparadicsomokat, február maradék három hetében pedig bőven akadt üres szállás, és kevés volt rá a vendég.
Magyarország kicsi ország ahhoz, hogy több zónára kelljen osztani, neki a környező országokkal volna célszerű együttműködnie a téli vakáció vagy síszünet időpontjának meghatározása érdekében. Nem lenne szerencsés, ha egyszerre adnák ki a februári vakációt Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában vagy éppen Romániában. Egész biztosan a magyar szálláshelyeken is egyenletesebben oszlana meg a vendégtömeg a téli időszakban, ha létrejönne egy ilyen jellegű turizmusra és oktatásra kiterjedő együttműködés a közép-európai országok kormányai között.
Tévhitek eloszlatása
Ha hosszabb lenne a téli szünet, akkor rövidebb lenne a nyári. Miért? Csak döntés kérdése. Nem mehetnének a magyar gyerekek is évente 183 nap helyett csak 150 vagy 160 napig iskolába? Az biztos, hogy a tananyagot rövidebb idő alatt is le lehet adni, de sokan érvelnek a következő tévhittel.
Ha kevesebb ideig lenne iskola, akkor a szülők nem tudnának dolgozni menni, mert nem lenne kire hagyni a gyerekeket. Itt különbséget kellene tenni a gyermekfelügyelet és a tanítás között. Nem szerencsés teljes mértékben összemosni a kettőt. Gyermekmegőrzőnek tekinteni az iskolát lealacsonyító a pedagógusokra nézve. Magyarországon is rengeteg jó példa van arra, hogyan lehet jól megoldani a gyermekfelügyeletet a vakációban úgy, hogy még hasznosan is telik az idő. Ilyenkor mindenféle tematikus táborokat szerveznek, amelyeken a gyerekek részt vehetnek. Gyakran maguk az iskolák is szerveznek csodálatos nyári táborokat, amelyeknek óriási előnye a családokra nézve az, hogy a gyermeknek nem kötelező. Ezekről mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül hiányozhat, és boldogan maradhat a családjával. Itt hozzá kell tenni, hogy egy nagyszülő is sokkal könnyebben el tudja vállalni az unoka felügyeletét olyankor, amikor nincs iskola, nem kell a gyereket reggel ébreszteni, délután érte menni, tanulni vele. Egy távolabb élő nagyszülő is befogadhatja ilyenkor az unokát és egész életre szóló értékes időt tölthet vele, amit semmi mással nem lehet pótolni. A francia nagyszülők számára magától értetődő, hogy egy-egy két hetes vakációra szabadságot vesznek ki és magukhoz veszik unokáikat, akikkel együtt mindenféle közös programot szerveznek. A családi kötelékek erősítésének nagyon fontos részei ezek a pillanatok.
Különböztessük meg az iskolai szünetet a piros betűs ünnepnapoktól! Ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy a diákok ténylegesen hány nap szünetet kapnak. Mindenki számára egyértelmű, hogy a pihenés elengedhetetlen része mind a tanulásnak, mind pedig az oktatásnak, mivel mindkét tevékenység komoly szellemi erőfeszítést igényel és rendszeresen beiktatott pihenők nélkül nem lehet hatékonyan végezni.
A húsvét, mint iskolai szünet elemzése
Álljon itt példaként a soron következő ünnep, a húsvét, mint iskolai szünet elemzése. Eleve a húsvéti szünet vs. tavaszi szünet kifejezések használata is megérne egy misét. Valóban tavaszi szünetnek nevezhető a húsvéti szünet? Magyarországon ez a szünet annyira a húsvétra épül, hogy helyesebb lenne húsvéti szünetnek nevezni. A séma iskolánként változhat, de lényegében hasonló módon kapják ki a gyerekek a szünnapokat. Idén április 1-én, csütörtökön a diákok már nem mennek iskolába. Ez nem piros betűs ünnep, igazi iskolai szünet. A nagycsütörtöki lábmosásos misét este későn szokták tartani, iskola után is el lehetne rá menni. Ám legyen. Örülni kell, hogy legalább kapnak egy napot a gyerekek. Ezt követően nagypéntek és húsvét hétfő pirosbetűs ünnep, mindenki szabad. Ez a két nap tehát nem igazán iskolai szünet. A diákoknak legtöbbször még megadják a keddet, és szerencsésnek mondhatja magát az, aki megkapja a szerdát is. A nagycsütörtökhöz még hozzáadnak ténylegesen két iskolai szünnapot. Ez a három nap a piros betűs ünnepnapokkal és a hétvégével együtt kitesz egy szűk hetet, amely elegendő lehet egy kisebb családi kiruccanásra vagy a húsvét megünneplésére, de mindkettőre már nem. A húsvét megünneplése felemelő, de ugyanakkor fárasztó tevékenység. Hétfőn még zajlik a locsolkodás, kedden lehet egy kicsit pihenni, de mivel szerdán vagy csütörtökön kezdődik az iskola, az ünnepet követően elutazásra már nincs lehetőség. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva Magyarországon nem tudják megadni azt a plusz két napot, amely gyakorlatilag 4 nappal toldaná meg a húsvéti szünetet és akkor méltón viselhetné a tavaszi szünet elnevezést. A húsvét egy olyan horderejű ünnep, amely kihat a nem vallásos családokra is, akiknek ugyanúgy vannak kötelességeik családjuk iránt ebben a periódusban. A vallásosabb családok azonban komoly dilemma előtt állnak minden évben a húsvét előtt, mert el kell dönteni, hogy abban az évben a hagyományokhoz híven megünneplik a húsvétot, vagy elutaznak és az ünnepet háttérbe szorítják. Még Magyarországnál kevésbé vallásos országokban sem kényszerítik bele a családokat ilyen nehéz dilemmába. Legtöbb országban gondosan odafigyelnek arra, hogy az iskolai szünetek ne legyenek csonka hetek, hanem az egy vagy két hét vakáció magába foglalja mindkét hétvégét, pontosan a családi kötelékek ápolása miatt.
Hasonlóképpen végig lehetne elemezni a karácsonyt is, amikor szintén felmerül a kérdés, hogy síeljen vagy ünnepeljen a család.
Konklúzió
A magyar családok egyre nagyobb számban rendelkeznek megfelelő jövedelemmel ahhoz, hogy többet adhassanak gyermekeiknek, ebben viszont jelentős mértékű akadályt jelent a jelenlegi iskolai szünetek felépítése. A szülőknek elég sok fizetett szabadság is jár, ami szép gesztus a családok iránt, viszont ezeket a szabadnapokat akkor éri meg kivenni, amikor a gyermekek is vakáción vannak, különben, ha vinni kell a gyereket az iskolába, a szülő is azon kapja magát, hogy ugyanúgy dolgozik, mint egy munkanapon.
Nézzük meg, mi történik, ha egy szülő szabadnapot vesz ki az összes iskolai szüneti napra.
Kiveszi azt a három munkanapot, amit húsvétra kapnak a gyerekek, meg azt a 4 napot, amit karácsonykor kapnak. Őszi szünetben is mindig van egy piros betűs ünnep a hétben, így a tényleges szabadnapok száma 4. Az iskolák még adnak néha 2 nap síszünetet. Ez mindössze 13 nap; ha jóindulatú az igazgató, akkor felmehet 15-16 napra is. Egy háromgyermekes családapának/családanyának 30-37 szabadnap jár egy évben. Ebből levonjuk a 16-ot, marad 15-20 nap. Ki az, aki a nyár folyamán 20 napot hiányozhat a munkahelyről? Ez gyakorlatilag egy teljes hónap. Jól jönne több ilyen munkahely, de ténylegesen a pedagógusokon kívül elég kevés az a szakma, amely esetében ez megengedhető.
Ezért volna fontos a turizmus és az oktatás közötti összefüggéseket vizsgálni, és mind a turizmus, mind pedig a családok javára meghozni azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően egy iparág nagyobb bevételre tehetne szert, a családok pedig több minőségi időhöz jutnának különösebb anyagi ráfordítás nélkül.
Jombik Margit
Esztergom, 2021. március 27.
