A nagyközség a Gerecse-hegység keleti nyúlványaként terül el Esztergomtól mintegy 8 kilométerre. A bronzkorból illetve a római korból származó helység több pontján is magán viseli a magyar történelem fontos fejezeteinek nyomát. Ilyen látnivaló a bronzkorból származó földvár, mely az úgynevezett Kis-Gete melletti részen található. Talán az egyik legkülönlegesebb történelmi épített tokodi emlék a Castrum, az egykor másfél méter magas fallal ellátott, 11 toronnyal bíró késő római kori katonai tábor, melynek romjai idézik az ókori hatalmas birodalmat. A falu központi részén található a barokk stílusban épült római katolikus templom, illetve egy 19. századi kápolna. Tokod jelentős turisztikai passzázs, hiszen itt halad át a versenyzők között legendás országos Kinizsi 100-as túra, miként a klasszikus, ugyancsak országos, kék-túra útvonala is. A nagyközségben több köztéri szoboralkotás látható, így például a bányász- és az első világháborús emlékmű, valamint fontos a helység kulturális életében az alkotóház és az egész évben színes programokat kínáló Liszt Ferenc Művelődési Ház.

A falu története egészen az őskorig nyúlik vissza, de a falu 1181-től datálja születését, amikor III. Béla királytól lovagrendeknek adományozza a települést. A Duna partján fekvő Tát több más nevezetessége mellett a kerékpárosok és vízitúrázók kedvelt helye. A karakteres sváb közösséggel bíró település aktív kulturális központjában, a helyi művelődési házban, a néprajzi, képzőművészeti és ismeretterjesztő programok sokasága várja az érdeklődőket, illetve a ház közelében lévő területen a környék legnagyobb és legautentikusabb „pirosbetűs ünnepeit” tartják, nagy hangsúlyt fektetve a németajkú néprajzi kultúrára. A falu határában található legendás Halászcsárda szomszédságában áll Szervátiusz Tibor, Kossuth-díjas szobrászművész, Ister-pár című igéző alkotása. A településhez közel lévő hegyek, a Gerecse, a Pilis és a Gete több csúcsa is kedvelt kirándulócélpontja az innen indulóknak.

Esztergomtól 13 kilométerre fekszik, a Dunakanyar ívében a több, mint 900 éve létező település, Pilismarót. A falu a Duna partja és a Visegrádi-hegység festői panorámák kettős szépségei között terül el. Miként a Pilis- illetve Visegrádi-hegység több településénél, úgy itt is számos turisztikai, főként bakancsos és vízi túrára van lehetőség. Pilismaróton emellett több látványosság is található, melyek között talán a leglényegesebb az 1848-as forradalomban jelentős szerepet játszó Landerer és Heckenast Nyomda utóbbi tulajdonos névadójának villája, melyet 1860 körül építtetett. A romantikus stílusú, vonzó külsejű épület a Rákóczi utcában található. A falu két temploma, a Református Dombon található kálvinista- és a 200 éves Szent Lőrinc plébániatemplom ugyancsak kedves a szemnek. A török elleni harcok kiemelkedő hőse, Dobozi Mihály Pilismarót megbecsült alakja, akinek a hálás utókor emlékművet állított a falu főterén 1924-ben. Ugyancsak Pilismaróthoz, mint dunai hajós településhez kötődik egy klasszikus óceáni katasztrófa, mégpedig dr. Lengyel Árpád révén, akiről szólva a helyi orvosi rendelő falán emléktáblát helyeztek el, így tisztelegve a süllyedő Titanic mentésére siető Carpathia hajón szolgáló mentőorvos előtt.

Miként magukat aposztrofálják: „Mogyorósbánya község Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb, de természeti értékekben az egyik legszebb települése.” Az Esztergomtól 15 kilométerre fekvő falu már az ókorban is létezett, először a 13. században említik a hivatalos iratok, majd, mint olvasni lehet, a település a főnemesség és az egyház birtokaiként élt tovább. Mogyorósbánya nevezetessége a festői környezet, melyben jelentős hangsúlyt ad a falu fölé magasodó Gerecse-hegy. Az épített látnivalók között fontos a 17. században emelt, román stílusban épült római katolikus templom, illetve a 18. században állított kőkereszté és korpusz, valamint az úgynevezett Brzorad-kastély, melyet a 18. században Magyarországra menekült francia nemesi család leszármazottai építtettek. A falu ugyancsak rajta van két sportesemény térképén, itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra és az Országos Kék Túra is.

Tucatnál is több látnivaló várja a turistákat Kesztölc, a Pilis-hegység dél-nyugati lábánál található község. A közel ezer éves településen számos szempont szerint működik az idegenforgalom. Kesztölcön fontos intézmény a korábbi érára utaló, bányászmúzeum, valamint a gazdag néprajzi résszel bíró helytörténeti múzeum és a művelődési ház, melyben a falu kulturális életének pezsgését követhetjük nyomon. A falu központi helyén található a Hősök emlékműve, mely világháborús emlékmű, valamint a malenkij robot-ra hurcoltak és az 1956-os forradalom hőseinek és áldozatainak emlékműve is egyben. A pilisi túrák résztvevőinek fontos állomása lehet a Kesztölcnél lévő és csodás panorámát nyújtó Kétágú-hegy magaslat, miként a Pálos-romok és a Pálos Növénykert is, melyek a magyar egyháztörténet fontos emlékhelyeinek számítanak. Ebbe a zarándokvonalba sorolhatók a kesztölci Mélyúti Máriák nevű kápolnák és az impozáns Szent Kelemen templom is. A település nevezetes az itt termelt borokról, erről az ugyancsak híres Pincesor árulkodik autentikus házikóival, bortermelő portáival. A falu identitásának lelkéről a Tájházban mesél a betérő számára az ott található folklór kiállítás.

A megye legnagyobb településeként számon tartott Bajna félúton Esztergom és Tatabánya között található a Gerecse-hegynél. Látnivalói sorában kétségtelenül a helység központjában álló Metternich-kastély szerepel az élen. A klasszicista stílusban épült komplexum a település szülötte, a legendás „ördöglovas”, gróf Sándor Móric családjának tulajdona volt. A felújítás előtt álló óriási épületegyüttes még ebben a kései állapotában is erősen utal a korabeli pompára. A kastély vadászlak, főúri kúria és a hercegi lakosztály is volt egyben. A komplexum a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként újul meg a következő években. A falu emellett több más nevezetes helyszínnel is bír, így például a kastélytól pár lépésre lévő Szent Adalbert római katolikus templom, vagy az úgynevezett csimai kálvária, valamint a 18. második feléből származó kőkereszt. Ez utóbbiak a Bajnához közeli, török időkben elpusztult településre utaló épített emlékek. A falu elhelyezkedése okán kiváló startpontja lehet több, a környékbeli hegyekbe tartó kirándulásnak.

A település a Dunakanyar észak-nyugati szakaszának egyik legjelentősebb állomása. Az Esztergomtól 16 kilométerre fekvő falu dunai kikötőállomás, és a Visegrádi-hegységbe vezető kirándulásainak népszerű startállomása is. Ez utóbbi rangját kétségkívül azért kapta, mert a Rám-szakadékba, illetve azon keresztül Dobogókőre valamint a hegység további közkedvelt célpontjaihoz innen indulnak utak. Dömösön található legfontosabb nevezetessége, a páratlan kialakítású és egyedi szépségű prépostági épületmaradvány, melynek oszlopokkal díszített alsó részét felújították. Az egykori királyi központot a 12. században építették, ez a török háborúk idején részben elpusztult, illetve a 18. században széthordták. A prépostsági romok mellett egyedi látnivaló a falu központi részén álló, 18. századi római katolikus templom, és az attól nem messze lévő református templom, valamint a 12-15. századból származó, úgynevezett Árpádvár. Dömös jellegzetes dunai település, melynek idegenforgalmában nemcsak a környező magaslatok, de a folyó adta vízitúra lehetőségek is nagy hangsúlyt kapnak.